Sarlós Boldogasszony Főplébánia

Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.

1Kor 3,16

A város felé közeledve három égbemagasodó torony köszönti az érkezőket, a két katolikus templom tornyai: az egycsövű és a kétcsövű – ahogy a helybéli szóhasználat mondja. A város egyetlen műemléktemploma a szimplatornyú Sarlós Boldogasszony-templom, a város egyik legrégebbi középülete. Építése 1744-ben kezdődött, falai 1752-re épültek fel. A korábbi torony először 1753-ban épült fel, de ez 1754-ben a gyenge építőmunka miatt ledőlt, ezért újjá kellett építeni. 1761-ben került sor a felszentelésre, a mostani torony 1770-ben épült. A barokk templomot 1803-ban késő barokk stílusban átépítették, és rézborítással látták el a korábban zsindelyezett toronysisakot.

A Fő utca végében álló Ótemplom kelet-nyugat tengelyben épült homlokzat előtti, 53,8 méter magas toronnyal, keleti végében a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A keskenyebb és alacsonyabb szentély két oldalán sekrestye és oldalkápolna áll. A díszes, oszlopokkal tagolt, szemöldökpárkánnyal ellátott bejárat fölött, a kórusablak párkányán Jézus látható két angyal társaságában, fölötte a copf stílust képviselő füzérdíszítések figyelhetők meg. A torony falazatának nagyjából a felénél húzódik a hangsúlyos timpanon benne Istenszem-motívummal. A lépcsőház ablaka ovális alakú. A torony a harangok szintjén galériás kiképzést kapott, vagyis tűzfigyelő erkéllyel rendelkezik, valaha ebből a toronyból figyelt a városra a tűzőrség. A toronyórát Rancz Lajos órásmester tervezte, különlegessége a hazánkban ritka, színes számlap és a szépen faragott, a barokk épület pompájához illeszkedő mutatók. A tornyot volutás oromzat kapcsolja össze a templomhajóval.

Bővebben...

Minden templom féltve őrzött kincsként őrzi a toronyban megkonduló harangokat, melyek hangjukkal imára hívnak évszázadok óta. A kiskunfélegyházi ótemplom négy harangját folyamatosan ellenőrzik kollégáink, hogy működésük zavartalan legyen. (Szentháromság nagyharang – 1540 kg; Szűz Mária középharang – 848 kg; Szent István középharang – 417 kg; Szent József lélekharang – 82 kg)

Több, mint egy éve lettünk figyelmesek arra, hogy harangozáskor eddig nem tapasztalt rezonancia lépett fel a torony épületében, a harangszoba szintjén a normálistól eltérő mozgás érezhető. Megkezdtük az okok feltárását német és magyar harangszakértők, mérnökök és statikusok bevonásával. A mérések kiderítették, hogy a két középharang (Szűz Mária és a Szent István harang) frekvenciája – rezgése, megközelíti a toronyépület rezgésszámát, így a harang és az épület rezgése egymást erősíti, ezért érezhető a többlet mozgás, kilengés. A kisebbik középharangot emiatt azonnal le is kellett állítani. Kerestük az okát annak, hogy az évek során miért közelítette meg egymást a harang és a toronyépület frekvenciája, bizonyítható választ azonban nem találtunk. Lehetséges, hogy a talajvíz csökkenése vagy a Béke tér közelmúltban történt felújítása áll a probléma hátterében, erre azonban bizonyítékunk nincs.

A műszeres vizsgálat azonban más problémát is feltárt. A 97 éves harangszék – a haragokat tartó vas állványzat – kritikus állapotban van, sarkai erősen korrodálódtak, helyenként sérültek. Mindemellett harangozáskor 2-3 centiméteres „bólintó” mozgás is megfigyelhető a harangszék szerkezetén, ami elkezdte lökdösni a falazatot, ez komoly aggodalomra ad okot, hiszen a torony szerkezetét is veszélyezteti.

A vizsgálatok és a probléma feltárása után elkezdtük keresni a megoldást. A frekvencia egyezést új harangszék, két harang felfüggesztésének átformálásával és két új harangnyelv elkészítésével ki lehet küszöbölni. A jelenlegi harangszéket tehát ki kell cserélni, javítására nincs lehetőség. Tűzihorganyzott acélból elkészített teljesen új harangszéket kell beépíteni, nagy teljesítményű rezgéscsillapítással. Mindezt komoly mérnöki tervezés, a harangok leemelése előzi meg, majd az új harangszék legyártása és a toronyba való beépítése következik. A felújítást a harangok visszaemelése, az átépített jármok felszerelése és az új, lágyindításos és fékezéses vezérlés összehangolása zárja le.

Nehéz feladat vár ránk, nagyon sok munkával és komoly anyagi megterheléssel. Ehhez kérjük a testvérek imáját, türelmét és anyagi támogatását, melyet az Ótemplom Alapítvány kezel majd.

Hálásan fogadjuk és köszönjük a testvérek segítségét, a plébánia irodáján és az Ótemplom Alapítvány számlájára is várunk adományokat.

Közös és nemes ügyünk, hogy városunk legidősebb épületében, első templomában továbbra is szóljanak a harangok és ezzel a felújítással legalább másfél évszázadra ez zavartalanul biztosítva is legyen.

Kiskunfélegyházi Ótemplom Alapítvány számlaszáma:

10200074 - 25511583 - 0000 0000

 Jézus mondja:
„A szív bőségéből szól a száj! A jó ember jó kincséből jót szed elő, a rossz ember rossz kin-cséből rosszat szed elő. Mondom nektek: min-den fölöslegesen kimondott szóról számot adnak majd az emberek az ítélet napján. Szavaid alapján fognak igaznak ítélni, szavaid alapján fognak elmarasztalni.” (Mt 12, 34-37)
    Hogy kinek mi lakik a szívében, azt szavai híven tükrözik. Be-szédünk tartalma, szépsége, vagy éppen minősíthetetlensége megmu-tatja kik vagyunk. „A szív bőségéből szól a száj!” – mondja Jézus, s ezzel rávilágít arra, hogy beszédünk elárul minket.
    Az Ószövetség így fogalmaz: „Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha valaki beszél, kiderül a gyengéje. A cserép akkor lesz ke-mény, ha forró a kemence, az ember értékét pedig a beszéde szabja meg. A fák gyümölcse szerint becsülik meg a kertet, az embert szavai alapján ítélik meg. Ne magasztalj senkit, amíg nem beszélt, mert ez az ember legjobb próbája.” (Sir 27, 5-8)
    Nagyanyám nem mondott, nem is tudott csúnyákat mondani, vagy csúnyán beszélni, mert szép lelke volt. A széplelkű emberek szépen beszélnek. Jó volt nagyanyámat hallgatni, mert beszédje emberségre, türelemre, alázatra, szelídségre, jóságra, szeretetre és hitre tanított.
    Trágár beszéddel még senki sem tette jobbá a világot. A trágár beszéd csak arra jó, hogy megsértse, irritálja a másikat, - és megmutassa belső világunk értéktelenségét.
   Ha jobbá akarjuk tenni a világot, és élhetőbbé, boldogabbá akar-juk tenni az életet, akkor törekedjünk az igazi értékek megvalósítására: a szelídségre, az alázatra, a türelemre, a jóságra, és legfőképpen az értelmes, okos és önfeláldozó szeretetre. S akkor szavaink is ezt fogják tükrözni.
   Ne feledjük Jézus figyelmeztetését: „A jó ember szívének jó kin-cséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hisz a szív bőségéből szól a száj!” (Lk 6, 45)

Rónaszéki Gábor
plébános