Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.
1Kor 3,16
A város felé közeledve három égbemagasodó torony köszönti az érkezőket, a két katolikus templom tornyai: az egycsövű és a kétcsövű – ahogy a helybéli szóhasználat mondja. A város egyetlen műemléktemploma a szimplatornyú Sarlós Boldogasszony-templom, a város egyik legrégebbi középülete. Építése 1744-ben kezdődött, falai 1752-re épültek fel. A korábbi torony először 1753-ban épült fel, de ez 1754-ben a gyenge építőmunka miatt ledőlt, ezért újjá kellett építeni. 1761-ben került sor a felszentelésre, a mostani torony 1770-ben épült. A barokk templomot 1803-ban késő barokk stílusban átépítették, és rézborítással látták el a korábban zsindelyezett toronysisakot.
A Fő utca végében álló Ótemplom kelet-nyugat tengelyben épült homlokzat előtti, 53,8 méter magas toronnyal, keleti végében a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A keskenyebb és alacsonyabb szentély két oldalán sekrestye és oldalkápolna áll. A díszes, oszlopokkal tagolt, szemöldökpárkánnyal ellátott bejárat fölött, a kórusablak párkányán Jézus látható két angyal társaságában, fölötte a copf stílust képviselő füzérdíszítések figyelhetők meg. A torony falazatának nagyjából a felénél húzódik a hangsúlyos timpanon benne Istenszem-motívummal. A lépcsőház ablaka ovális alakú. A torony a harangok szintjén galériás kiképzést kapott, vagyis tűzfigyelő erkéllyel rendelkezik, valaha ebből a toronyból figyelt a városra a tűzőrség. A toronyórát Rancz Lajos órásmester tervezte, különlegessége a hazánkban ritka, színes számlap és a szépen faragott, a barokk épület pompájához illeszkedő mutatók. A tornyot volutás oromzat kapcsolja össze a templomhajóval.
Belseje barokk, egyhajós teremtemplom, 48 méter hosszú, 13 méter széles és 22,7 méter magas. A főoltár klasszicista stílusban készült 1790-ben, a rajta látható oltárfestményt Fazekas Antal festette 1816-ban. Az oltárkép címe: Mária találkozása Szent Erzsébettel. A szószék rokokó stílusú, és a mellékoltárokkal egy időben készült 1763-ban. A keresztelőkút szintén értékes alkotás, 1780-ból származik, és copf stílusú.
Eredetileg öt harang volt a toronyban. Amikor 2000-ben a két, 1743-ban vásárolt kis harang egyike tönkrement, a másik bekerült a Kiskun Múzeumba, mint a város újratelepítésének épségben megmaradt tárgyi emléke. Ma négy harang szolgál. A Szentháromság tiszteletére szentelt nagyharang 1540 kg-os, 132 cm alsó átmérőjű. Az eredeti nagyharangot, mely 1121 kg-os volt 1800-ban öntötték. Kalandos élete volt, 188 év alatt háromszor kellett újraönteni. 1999-ben negyedszer öntötték újjá, de ez a harang különös okok folytán megrepedt, ezért 2000-ben ismét, immár ötödször kellett újraöntetni. A felső virágos, indás díszítés között a magyar kiscímer látható a két angyallal. Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban. A harang másik oldalán a domborművön az Atya, Fiú és Szentlélek látható, alatta felirat: "Kiskunfélegyháza". A második harang 848 kg-os, 106 cm alsó átmérőjű, és 2004-ben készült a németországi Passauban, a Perner öntödében. A nagyharangot adományozó család férfi tagja öntette felesége tiszteletére, felirata szerint: "Hálából az asszonyért, kit társul rendeltél". Harmadik a Szent István-harang 417 kilós, 92 cm az átmérője. Felirata: "Szent István király tiszteletére újjáöntötték a Kiskunfélegyházi Római Katolikus Egyház hívei Ducsák István harangöntödéjében Őrszentmiklóson az ország- és egyházalapító királyunk 1000 éves jubileumára az Úrnak 1970. évében." A másik oldalon dombormű látható, melyen István király felajánlja a koronát Máriának. Negyedik a Szent József lélekharang, 82 kg-os, 52 cm átmérőjű. Német nyelvű felirata szerint 1716-ban öntötte J.M. Langenegger Münchenben. 2004-ben Altöttingből ajándékként került ide, és 2005 decemberében szerelték fel mai helyére. Korára tekintettel csak esténként és temetéskor szólal meg.
